Steve Winwood

Brit énekes, billentyűs, gitáros, dalszerző.

Eredeti neve: Stephen Lawrence Winwood

1948. május 12. Birmingham, Anglia



A rock történetének egyik legkiválóbb képességű zenésze, Steve Winwood, aki a rocktörténet legjobb együtteseivel, zenészeivel és szólóban is letette névjegyét a pályán eltöltött évtizedek alatt. Két Grammy-díjat érdemelt ki, a rock and roll kétszeres halhatatlanja, 2011-ben elnyerte az egyik legrangosabb szerzői elismerést, az Ivor Novello díjat is. A Rolling Stone magazin a minden idők 100 legjobb énekesének listáján a 33. helyre sorolta.
Stevie billentyűs hangszereken fejlesztette nagyon magas szintre a tudását, de emellett basszusgitáron, gitáron, mandolinon is kitűnően játszik, dobosként sem utolsó. Nyolc éves korától apjával és 5 évvel idősebb bátyjával, Mervyn „Muff” Winwooddal zenekarban játszott. Bátyja basszusgitározott, a Spencer Davis Group-ban is játszottak együtt. A rockmezőnyben nem sokan versenyezhetnek Steve hangjával, énektudásával. Zenei érdeklődésébe belefért a rock mellett a dzsessz és a blues is. Három nagyszerű együttes meghatározó tagja volt. A legtöbb rock-rajongó számára a Spencer Davis-szel töltött évei voltak a legemlékezetesebbek. Tizenöt éves sem volt, amikor a Spencer Davis Group meghatározó egyénisége lett. Szerepelt a Magyarországon is vetített 1965-ös Slágerrevű című filmben. Az együttes kétéves működése alatt mindössze négy albumot, mintegy ötven számot készített. A repertoárból a klasszikus blues (Dimples, Dust My Blues, Midnight Special, Take This Hammer) a rock and rollhoz közel álló számok (Keep On Running, Strong Love, a Gimme Some Lovin', az I’m a Man) egyaránt jól „feküdt”Steve hangjához. A sikerdalokat egyébként csaknem hiánytalanul összegyűjtették a kilencvenes években megjelent Eight Gigs a Week című dupla CD-n.
Winwood az 1967-ben alakul Traffic-kel folkos beütésű progresszív rockzenét játszott, szakmailag magas színvonalon, bár kevesebb közönségsikerrel. Steve a Traffic-kel Budapesten is fellépett 1968-ban. A hat évig tartó Traffic-korszak szünetében Steve néhány hónapot töltött a Blind Faith együttesben Eric Clapton-nal, Ginger Bakerrel és Rick Grech-csel, zenélt a Ginger Baker Airforce-szal.
1973-ban fellépett Eric Claptonnal a Rainbow színházban, majd szólóévei következtek. Első szólólemeze 1977-ben jelent meg. Egyik legszebb albuma a Back In The High Life volt, 1987-ben Grammy-t kapott érte, vezette a Billboard 200-as listáját. Ott volt 1997-ben Elvis Presley-re emlékező gálaműsoron a londoni Wembleyben, valamint a királynő tiszteletére rendezett koncerten. A magyar rockkedvelők láthatták őt a Blues Brothers 2000 című film fináléjában.
Kevés szólemezt készített, de közreműködött James Brown, Phil Collins, Joe Cocker, Marianne Faithful, Alvin Lee, Christine McVie, Etta James, Lou Reed és más zenésztársai lemezein, Jimi Hendrix egyik posztumusz albumán, valamint Howlin Wolf és Muddy Waters legendás londoni fellépéséről készült felvételeken.
Hatvanadik születésnapján is aktív. Fellépett többek között a régi baráttal, Eric Claptonnal a New York-i Madison square Gardenben. Kitűnő koncertjükről CD és DVD is megjelent. Clapton meghívta őt a Crossroads című hagyományos gitárfesztiváljára is.
Előadóként soha nem a közönség „etetésére” helyezte a hangsúlyt, mindig a zenére koncentrált. Nem törekedett arra sem, hogy lépten-nyomon lemezeket adjon ki, élőben egyébként sokak szerint ütősebb, mint lemezen...


Nagylemezek:

Steve Winwood (1977)

Arc Of A Diver (1980)

Talking Back To The Night (1982)

Back In The High Life (1986)

Roll With It (1988)

Refugees Of The Heart (1990)

Junction Seven (1997)

About Time (2003)

Nine Lives (2008)

Live From Madison Square Garden (2009)




Forrás:literatura.hu